Látnivalók Gyűrűfűn és környékén

Gyűrűfűn előzetes bejelentkezés nélkül megtekinthetők:

- Szent László tanösvény,
- szelíd energiaösvény.
Bejelentkezéssel:
- extenzív legeltetésű vegyes nyáj (kecske, szürkemarha, szarvasmarha, pásztorkutyákkal). Erdei Sándor: 20/6655963.

Látnivalók Gyűrűfű 10 km.-es körzetén belül:

Istenkúti forrás.
A falutól délre, a kőszórásos úton haladva 700 m. után balra egy elárvult telefon-faoszlopot látunk. Ha itt letérünk a kőről, kb. 200 m után elénk bukkan az Istenkúti forrás.
Mint hazánkban minden forrás, földvár, kunhalom, barlang stb., e forrás is ex lege védett.
Nevét, Maros Marci bácsi szerint (aki a kerületvezető erdész volt és a forrás mellett lakott családjával) a következők alapján kapta.
7 katona, köztük egy pap bujkált a büntetés elől, akik a szabadságharcban vettek részt. Ott laktak a környéken és az uraságoknál vállaltak munkát. Mielőtt elmentek, egy emlékkövet állítottak 1832-ben, aminek felirata azóta is az Istenkúti forrás emléktábláját díszíti:
Vándor!
Hogyha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben,
Állj meg itt az Istenkútnál,
Vedd az ivókád kezedbe,
Éltesd szegény Magyar hazát.
A bor hevít, a víz éltet.
De a bornak ára vagyon,
A vizet a természet Istene ingyen adja.

A forrást 1862-ben építették ki. 1954-ben újította fel a Szigetvári Erdészet.
Vize kristálytiszta, iható. Öreg bükkfa vigyázza eredését.

Vöröshomokkő kibúvás
Ha az Istenkúti forrástól egy szűk völgyben mélyebbre hatolunk az erdőben, kb. 1 km. múlva vadregényes látvány tárul a szemünk elé. A szűk katlan végében egy vöröshomokkő falba ütközünk, kövi fodorkákkal, erdei pajzsikákkal, csapadékos időszakban kis vízeséssel.

Gyűrűfűi Riolit Formáció: a forrástól 500 m.re a domb oldalában.

Árpád kori földvár a Kis Várhegyen.
Gyűrűfűtől délre kb. 2 km.-re magasodik a Kis Várhegy, vagy Fekete hegy. Tetején, a domborzat által jól védve, É-D.-i irányú erődítmény, egy épen megmaradt földvár áll. Hajdanában külső és belső részre tagolódott, az Árpád kor hajnalán épülhetett (Lebedy János, Pécs). Akkoriban ez a vidék a híres Váty Székely Ispánságának egyik tartománya volt. Az ispánság feje és egyben a vár ura a hadvezető ispán. Neki csak a király parancsolt, amikor körbe vitték a „véres kardot”. Ekkor harcba kellett indulnia a száz vitéz élén. Békében pedig a Dráva vonaláig látták el a határőrizetet. Az ispánt és családját szolgáló népének inkább őrhelye volt e hely, mintsem védekezésre szolgáló végvár. A földvár Váty Székely határispánság hadurának volt a székhelye. Az egykori vátyi ispánság igen jelentős volt annakidején: az egész Ormánság területe, 45 település tartozott hozzá. A meredeken emelkedő tetőn, három oldalról a természet által jól védett, É-D irányú erődítmény húzódik a gerinc vonalában. A szélesedő fennsík felé a nyeregben széles árokkal és külső sánccal határolt földvár két részre tagolódott: a külső és a belső várra. A „huszárvár” egyetlen látható védműve a D-i oldali, már említett széles árok és sánc, mely biztosította az egyetlen támadható oldalt, a többi irányból (K-ről és Ny-ról) igen meredek domboldalakkal védett.
A belső vár tulajdonképpen egy földhalom várra emlékeztet, melyet a külső vártól kétoldalt a meredélyig futó patkóalakú árok választ el, mely szintet tartva teraszként övezi a belső várat. A belső halom közepén egy üreget láthatunk, mely lehet, hogy az egykori ciszterna nyoma. Az árok területén középkori kerámiatöredékek találhatók.
A külső várban balról az istállók voltak, jobbról a vitézek, s a szolganép fehérfalu kunyhóival, kovácsműhellyel, mely előtt a nyílvessző hasítók nyitott, nádtetős műhelye állott. Az út egyenesen a hegyvégben álló palánkkal övezett belsővárhoz vezetett.

A merészen előreugró hegyormon állt a vár. A széles árkot karvastagságú, kihegyezett karók tették félelmetessé. A sáncokat magas tölgyfa palánk szegélyezte a déli oldalon, ott, ahol a leggyengébb volt az erőd. A déli nagy árkot átívelő fapallós híd a sánctetőn nyíló gerendákból ácsolt őrtorony kapujába torkollt. Az udvar nem volt nagy, balról az istállók voltak, jobbról a vitézek és a szolganép helye a kovácsműhellyel. Előtte a nyílvesszőhasítók nyitott, nádtetős épületével. A háromszintes torony tetején teraszos körüljáró húzódott, ahonnan látni lehetett a hatalmas erdőségeket, később széles pusztákat, s az Okor és az Alma ezüstös fonalát, amint a Dráva távolba vesző párájába olvadtak.
A mai Nagyváty volt a központja a Szent István idejében már fennállott híres székely ispánságnak. A középkori vármegyében önálló közigazgatással bíró terület etnikailag is eltérő volt, itt ugyanis székelyek laktak.

Ibafa – Pipamúzeum.
Gyűrűfűtől északnyugatra egy kellemes kis ösvényen juthatunk el Ibafára (6 km.) Miseútnak nevezték, mert akkoriban ezen a kis úton jártak az emberek templomba. Közigazgatásilag Gyűrűfű ide tartozik
A szép fekvésű kis falu legjelentősebb látnivalója a Pipamúzeum. A falu központjában álló templom egykori plébánosa Srejer Nándor volt. Az ő pipájáról szól az a nóta, melyet barátja, Roboz István újságíró szerzett:
„Az ibafai papnak fapipája van, Tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.
Az ibafai papnak mindene a fapipája, Doktora és patikája az a fapipa.
Tél van, vagy nyár, meg nem unja már, Mindig ott lóg szájában a papi pipaszár!
Mert az ibafai papnak fapipája van, Tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”
E nóta csinált kedvet az ibafai plébánosok körének a pipagyűjtéshez. Így jött létre a parókia pipagyűjteménye. A pipatörténeti kiállítás 1968-ban kapott helyet a Kultúrházban. 2 termében láthatjuk a nevezetes ibafai fapipa másolatát, a mai is használatos pipákat. 8 ország képviseli a pipák szebbnél szebb darabjait. Láthatók itt kínai kókuszhéj, medvealakú dohánytartó különlegességek. Közel 200 darab pipa látható a múzeumban.
Az itt kiállított pipák és segédeszközök a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét képezik.

Korpád.
Egy másik elsorvasztott falu nyomait fedezhetjük fel Gyűrűfűtől 3 km.-re északra. Ez Korpád. Egy új építésű ház áll a faluban. Gazdái Budapestről költöztek ki a csodálatos természetbe. Biogazdálkodással foglalkoznak.

Almáskeresztúr: Johe Galéria, László forrás
A Gyűrűfűtől 4 km.-re lévő zsákfaluban érdekes kiállítás látható, Heil József festőművésztől. A falutól délkeletre, az Ezüsthárs tanösvény utolsó állomásaként a László forrás ered. Szép löszképződményeket látunk a tiszta vizű forrás felett.

Látnivalók 10-20 kilométeres körzetben:
Almamellék: Kisvasúti és Erdészeti Múzeum
Sasrét: Ősbükkös, tanösvény, Vadászház.
Gorica: Czékmány kerámia.
Kán: üdülőfalu.
További információk: www.zoldvolgyert.hu

Legközelebbi gyógyfürdő: Szigetváron van. Vize nátriumkloridos alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz.