Kezdetektől mostanáig


Gyűrűfű, mint kisléptékű településfejlesztési modell (ökofalu) kialakítása 2 egykori jó barát nevéhez kötődik. Borsos Béla és Kilián Imre, -volt Duna Kör tagok- határozták el majd 30 éve, hogy egy fenntartható elveken épülő és működő falut és közösséget hoznak létre. Kezdeményezésükhöz sokan csatlakoztak, menet közben sokan le is morzsolódtak.
Bejártak sok helyet hazánkban, és végül az egykor virágzó, de a ’70-es években elnéptelenedett Gyűrűfű mellett döntöttek.
A helyszín kiválasztásában a következő szempontok voltak a legfontosabbak:
- minél tisztább, önálló vízgyűjtő területtel rendelkezzen,
- elég messze legyen Budapesttől, lehetősége legyen viszonylagos elzártságra
- ne legyen túl értékes a földterület, meg tudják vásárolni.
- alkalmas legyen emberi megtelepedésre.
Az 1100 hektáros vízgyűjtő területből 174 hektárt a Szentlászlói TSz-től vásárolt meg a Gyűrűfű Alapítvány. 1991-ben, majd elkezdődött a Közösségi ház építése. Ez a kör alaprajzú, eredetileg félig földbe süllyesztett, fűtetősre tervezett, majd később zsindellyel fedett épület lett a kezdeti időkben az iroda, ideiglenes lakhely és iskola egyben. EU által finanszírozott keretből és rengeteg önkéntes munkával készült.
Az ökofalu kialakításához sokrétű állapotfelméréseket végeztettünk: földtan, talaj, hidrogeológia, permakultúra, agroökológiai potenciál, erdészet, vízgazdálkodás, energetikai infrastruktúra, és egyéb jellegű tanulmányok készültek.
Gyűrűfű és környéke 1995-ben lett helyi védett terület. Kialakításában nemcsak élővilágának érintetlensége, sokszínűsége játszott szerepet, hanem az országosan egyedi kezdeményezés egy „humánökológiai rezervátum” létrehozására.
1996. február 28-án lépett életbe a Rendezési tervünk, mely az ökológiai településfejlesztési elvek hivatalos szintje lett és az itt letelepedni szándékozók számára kötelező érvényű. Előírásai Farkas Gabriella és a betelepülő közösség együttes munkája alapján jöttek létre. Benne szabályozottak az építkezésre, víz-, szennyvíz-, energiahasználatra, hulladékkezelésre, a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra vonatkozó elképzelések.
Módosítására 2005-ben került sor.
1996-ban költözött ki Gyűrűfűre az első két család. Bekötőút nélkül, épülő házban, elzártan a külvilágtól, nehéz feladat volt. 1999: a következő kiköltözési hullám. 4 család foglalta el gyűrűfűi otthonát.
2000-ben lett kész a Dinnyeberkihez kapcsolódó 4 km-es bekötőút. A ma is szórt köves utunk szilárdítására próbáltunk pályázni, de sajnos sikertelenül.
2002-ben mély válság csúcsosodott ki kis falunkban. Az Alapítvány kuratóriuma február 17-én feloszlatta az addig demokratikusan működő „Gyűrűgyűlést”. Ezzel egy kis csapat diktatúrát igyekezett kiépíteni. Szerencsére Biczók Gyula alapító a lakók érdekeit vette figyelembe, így a próbálkozás nem söpörte el falunkat. Az Alapítvány vezetősége egy kivételével minden gyűrűfűi család ellen bírósági pereket indított: rágalmazások, engedély nélküli építkezés, földhasznosítási szerződés egyoldalú felbontása témákban. Minden pert elvesztett, s végül belső hatalmi harcok miatt ez az összetételű Alapítvány felbomlott. Kurátorai közül jelenleg csak egy él állandóan itt.
2002. március 15-én 6 család részvételével megalakult Gyűrűfű Egyesület. Oktatási, kulturális, közösségi célokat lát el, s 2004 óta üzemeltetője a Falugondnoki Szolgálatnak.
2002 telén nemzetközi ökofalu találkozó színhelye volt a falu.
2003. október 26-án részönkormányzati választást tartottunk a Közösségi házban. Jelenleg Ibafa külterületeként vagyunk nyilvántartva.
2004-ben Falugondnoki Szolgálat kezdte működését Gyűrűfűn. A Szociális és Családügyi Minisztériumtól az Egyesület 6,5 millió forintot nyert falubusz vásárlására. Az Ibafai önkormányzattal kötött feladatátvállalási megállapodásnak hála, elzárt kis falunk az alapvető szociális feladatokat elláthatja.
Gyűrűfű talán ma hazánk infrastrukturális szempontból leghátrányosabb települése: nincs víz-, gáz-, csatornavezeték, közvilágítás, bolt, posta, óvoda. Ezek a hiányok áthidalhatók a szolgálat működésével és az életmódváltással.
De nagy bánatunkra máig nincs szilárd burkolatú utunk, ami a legjelentősebb problémánk. Autóink hamar tönkremennek, télen gyakran veszélyes a ki-bejutás.
2007-ben adtuk át a Szent László tanösvényt, mely a régi, a jelenlegi falut és a környék természeti értékeit mutatja be.

Gyűrűfű most