Gyűrűfű lett Baranya Biodiverzitás Fővárosa!


2010 évet az ENSZ a Biológiai Sokféleség Évének nyilvánította.
Ennek tiszteletére hirdettek versenyt, melyben keresték Magyarország Biodiverzitás Fővárosát.
Gyűrűfű a legkisebbek kategóriájában az előkelő 2 helyezést érte el, Baranyában pedig a legjobbnak bizonyult.
Külön öröm a falu lakói számára, hogy a 42 résztvevő település közül legapróbbként jutott a legjobbak közé, s ez nem a rendeleteknek, hanem lakóinak természetvédő, belső késztetésének és a rengeteg társadalmi munkájának köszönhető.
Gratulálunk a nyerteseknek, különösen Tata és Dévaványa Önkormányzatának!

Magyarország élő világának páratlan sokszínűségét először az 1. Magyar Biodiverzitás Nap keretében mérték fel Gyűrűfűn. A különleges település a rendszerváltás során első ízben szűnt meg létezni hazánkban, majd éledt újjá 20 éve, s él ma tökéletes harmóniában a természettel.
2006. májusában 24 botanikus és zoológus kutató gyűlt össze a település minősített erdei iskolájában, hogy 24 órányi megfeszített munkával szakterületük növényeit, állatait, gombáit felkutassák. 1656 félére bukkantak! Ugyanezt a felmérést a következő két év nyarán és őszén újra megismételték, s megdöbbentő végeredményként 3342 féle kisebb-nagyobb élőlény került elő 1 négyzetkilométernyi területről bő 3 nap alatt. Köztük számos védett és érdekes élőlény. A magyar fajlista gazdagsága –összehasonlítva külföldi eredményekkel- világviszonylatban is kiemelkedő, köszönhetően a változatos klímahatásoknak, a mozaikos tájszerkezetnek és a természetközeli gazdálkodásnak.
Idei évet az ENSZ a Biológiai Sokféleség Évének nyilvánította.
Ennek tiszteletére hirdettek versenyt, melyben keresték Magyarország Biodiverzitás Fővárosát.

„A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek. A magánosan élő ember nem teljes ember, mert hiányoznak mellőle a társak, akik éppen olyan szerves részei az életnek, mint saját gondolatai. A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól.”
(részlet Balázs Ferenc: A rög alatt című emlékiratából)